Következő fejezet

Drága kis olvasóim. Sajnálatosan egyetlen leányzóm kórházi napjai és betegsége sem könnyíti meg a következő fejezet befejezését. Ma már itthon vagyunk végre az átkozott kórházból..kiglancoltam a lakást. Igyekszem holnap felrakni a fejit, ha meg tudom írni a végét, ha nem akkor legkésőbb szombaton felkerül a fejezet. Köszönöm a türelmeteket..keressetek facebookon..Judit Reiter , vagy Reiter Judit..Köszönettel és hálával: Jud

1. fejezet(8)

 "Vége a téli szünetnek és újra itt vagyok..a váratlan eltűnésem oka nem más mint a saját farkasom és az Ünnepek, de új év, új fejezet..Lehet kicsit rövidebb lett a szokásosnál, de így vágtam meg..holnap jön a folytatás, nem kell csüggedni. Sok Sok puszi..és nem riadok vissza a véleményektől. Boldog új évet. Csók Jud"

 ui.: javítatlan..bocs

A napok villám sebesen teltek. A forgatókönyv írása lefoglalta minden időmet, na és persze energiámat is. Eve Samu ügyvédjével sikeresen megállapodott, így a szerződésbontásra nem került sor. Patric intézte a folyamatban lévő dolgait, hogy a forgatás idejére ő is szabadságon lehessen. Tervezte a díszletet és a hétvégén Los Angelesbe utazik, hogy a rendezővel is egyeztesse az elképzeléseit. A kiadóhoz is  fel kellett venni még egy embert, hogy amíg én távol vagyok  simán menjen minden és drága barátnőm vállát ne nyomja annyi munka. Két hete verem a billentyűzetet és alakítom át a történetet, hogy az filmre való legyen.


Épp szuszanyásnyi szünetet akartam beiktatni és egy teával feldoppingolni magam, mikor a telefonom csörögni kezdett. Patric futni ment, hogy egy kicsit kieressze a fáradt gőz, és gyönyörködjön a csodás téli tájban, így bátran felvettem a készüléket, hiszen kár lett volna hazudni magamnak, napok óta bátott, hogy nem hív, nem jelentkezik, titkon bíztam benne, hogy ő lesz az. Imáim meghallgatásra találtak.

-Szia Samu vagyok

-Szia-pihegtem, hiszen amint meglalottam a hangját elkocsonyásodott mindenem. Lerogytam a kanapéra és jó nagyot kortyoltam a langyos édesen simogató meggyes teámból.

-Hiányzol. Találkozhatnánk. Ebédeljünk ma együtt.

-Jó. Patric futni ment, de hagyok neki üzenetet. Hol?-kérdeztem izgatottan. Ismét semmi más nem létezett, csak ő. Akadály mi is az, hogy a "férjem" pár lépésre tőlem futkározik. Már a hangjától is orgazmus közeli állapotba kerülök Samunak. Ki nem hagynám az ebédet.

-A szokott helyen?

-Rendben, fél óra és ott vagyok.-Azzal letettem a telefont és már firkantottam is a cetlit Patnek. A kinyúlt melegítőmet feszes farmerra, a trikómat vastag meleg pulcsira cseréltem és már a kabátom és a cipőm is rajtam volt, mikor az ajtót becsukva kissé elbizonytalanodtam.

Nem foglalkoztam a lelkiismeretem üvöltő hangjával, apró lábaimmal gyorsan lépkedtem a havas járdán, hogy mihamarabb a szemébe nézhessek. Kicsit késve érkeztem. Samu nem a szokott helyünkön ült, hanem egy eldugott sarokban. A lelkem repesett, hogy még erre is figyel. Amint a tekintetünk is találkozott, már nem volt kétségem, Ő is megszenvedte a találkozás hiányát. Szemei vágyat, és megmagyarázhatatlan szomorúságot na és persze talán egy kis kacérságot sugároztak. Elmosolyodtam. Óvatosan érintettem ajkam az övéhez. rövidke üdvözlés volt. Olyan bátortalan békülő kis puszi. A tekintetünk ellágyult és valami vad és szenvedélyes villám csillant fel bennük.

-Szia.Hiányoztál.-suttogta megszokott módon.

-Te is nekem.

-Ne haragudj, hülye voltam, -nyúlt a kezemért. A szikrák pattogzani kezdtek.-egyszerűen még sosem voltam ilyen helyzetben. Ám, azt tudom, hogy nem akarom hogy ennyi legyen. tudom, hogy te nem vagy egy szeretőnek való tipus, de mi lenne ha megpróbálnánk?-egyből a közepébe. rá vall.

-Nézd, -szorítottam meg a kezét- valóban nem szokásom ilyenekbe belemenni, soha nem voltam még ilyen helyzetben, de nem is szeretnék. Azonban bizonyos vagyok benne, hogy én sem szeretném ha ennyiben hagynánk. Nem tudom, hogyan , miként oldjuk meg, de én megígérem, hogy minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy kiderítsük, mi is ez kettőnk között. Ha múló szeszély, akkor majd megköszönjük egymásnak a felejthetetlen emlékeket, és tovább lépünk, ha meg valóban ez valami egészen más, akkor az irányban fogjuk terelni az életünket.Ennyit tudok tenni, többet nem. És el kell fogadnod, ogy jelen pillanatban szeretem Patricot, nem úgy érzek iránta mint irántad ezt kár is lenne tagadni, de egyenlőre ez a helyzet. Ha te ezt el tudod fogadni..akkor...

-Akkor, el kell utaznod velem a hétvégére.-mosolygott.-Már ma!

-Samu, ez nem így megy. Attól, hogy akarom még nem tudom megoldani.

-De megtudod. A világ legjobb alibije a miénk. Közös a munkánk jelenleg, és valóban szponzori tárgyalásra utazok, ahova jó lenne ha te jönnél és nem az ügyvéded. -mosolygott rám az ezerwattos, borostás vigyorával.

-Bakker, tényleg.-a remény, hogy megoldható izgatottá tett és úgy kezdetem beszélni mint valami tini.-Telefonálok.-se szó se beszéd felálltam és kimentem rágyújtani és cigizni. A vállam felett visszanézve láttam, hogy Samu közben ételt és italt rendel én pedig vártam, hogy Pat végre felvegye azt az tkozott telefont, amit otthon hagyott, reméltem már hazaért.

-Szia kincsem!-szólt bele lihegve.-Most olvastam épp a cetit, hogy ebédelsz. Jó étvágyat!

-Köszi drágám, de baj van-próbáltam a legdrámaibb hangom elővenni és megjátszani, hogy nekem ehhez az egész utazáshoz baromira nincs is kedvem.-A szponzori értekezletre nekem is el kell este utaznom a hétvégére.

-És ez miért baj, hiszen holnap én is LA-be utazok a hétvégére. Egy estét csak kibírok-nevetett, amitől nekem meg rohadt lelkiismeret furdalásom lett.

-Nem haragszol, nem akartam menni és ezért kiment a fejemből, de most mondta Mr. White és a cég ügyvédje is örülne ha én is ott lennék.

-Dehogy, de miért is nem beszéljük meg ha hazajössz. Talán mégis kicsit haragszom. Kiengesztelhetnél.-rötyögött.undorodtam magamtól. Hiszen nem volt ellenemre a kiengesztelés, ám ha Samu akarnak most azonnal magáévá tenni azt sem utasítanám vissza.

-Sietek. Puszi

Elszívtam még egy cigit mielőtt vissza merészkedtem. Az sem sokat segített, hogy az ambivalens érzéseimet rendezzem, hogy menetben az asztalunkhoz a pultnál ledöntöttem egy martinit. Ám Samu minden kérdést megoldott. Udvariasan felállt ahogy odaértem, és az állam alá nyúlva egy térdremegtető csókban részesítsen. Amint megéreztem táncoló nyelvét a számban nem volt fék, úgy kaptam utána, mint egy partra vetett hajótörött a friss víz után. Szomjaztam az ízére, az érintésére.




Az ebédet gyorsan lezavartuk, hisz tudtuk, hogy órák kérdése és végre ismét egymás karjaiban, na jó egymásba lehetünk. Így mindegyikőnk sietett a maradék dolgát elintézni. Hazaérve Patricet nem kellett kiengesztelnem, amit nem is bántam már annyira, ugyanis úgy döntött akkor Ő sem a hajnali géppel megy, hanem a délutánival, így Ő is már javában csomagolt. Még jó, hogy neki két órával hamarabb indul a gépe. A fürdőbe osonva írtam egy SMS-t Samunak és  vázoltam a szitut , így jöhet értem, nem kell külön mennünk a reptérre.

Az ember nem is gondolná, hogy egy négynapos hétvégére mennyi csomagolni való van. Annyira maradt csak időm, hogy gyorsan rendbe szedjem magam. Letusoltam és , csak hogy kínozzam Samut egy nagyon szűk fekete nadrágot és hozzá egy nagyon szép, ám annál szexibb felsőt vettem fel. Nem az a fajta blúz volt amiből ki van mindened vagy átlátszik. Ízlésesen sejtetni vélte az alatta lévő tartalmat. A fekete magassarkú és a szövetkabát felvételénél halottam, ahogy dudál a taxi. természetesen a suttogóm készségesen pakolta be a csomagjaimat, egyetlen egy megjegyzés nélkül, bár az arcán láttam az elképedést a négy bőrönd láttán amin magamban nagyon jót mulattam.

A repülő út meglehetősen unalmasan telt. Hiszen Samu arról az aprócska tényről elfelejtett említést tenni, hogy New Yorkba megyünk és hogy az ügyvédjével végig dolgozza az utat. Így nekem maradt az alvás, evés és filmnézés. Mégsem bántam. Nyugodt, elégedett voltam. a leszállás után a taxiban kapott ígéret pedig, már csak hab volt a tortára.

-Amint a szállodába érünk kihámozlak ebből a szűk izéből, és akkor véged lesz. Kínzol. Én is kínozni foglak..könyörögni fogsz, hogy végre elmerüljek benned.

A levegő is bennem rekedt, ahogy a szemeivel piszkosul szemtelenül végigmért, a bőröm égett, a testem lángba borult. Az elmémre jótékony köd ereszkedett. Valószínű ennek is köszönhető, hogy mint valami mérgezett egér rontottam ki a szálloda előtt a taxiból , hogy mielőbb megkezdjem a bejelentkezést. Óvatosságból egymás melletti, de külön szobát foglaltunk.

-Hova hova?-szorított a falhoz a liftben, mikor már túl voltunk a procedúrán.

-A szobámba felfrissülni-mondtam hetykén.

-Na azt már nem, azonnal kihámozlak ebből a hacukából.

-Itt?-néztem megrökönyödve, ahogy a stop gombot megnyomta és megállt a lift.

-Igen.-nézett farkasszemet velem. A gombóc a torkomban egyre nagyobb lett, a levegő lassan kezdett elfogyni a tüdőmből, és az agyam az oxigén hiánytól már nem volt képes a gondolkodásra, csak a cselekvésre. Vadul vetettem magam rá. Élvezettel csókoltam, szívtam édes ajkát, kezem felfedezőútra indult az ágyékán, míg másik kezemmel szorosan a tarkójánál vonta közelebb magamhoz. Hirtelen újra megéreztem mozogni alattam a felvonót és a meglepettségemet kihasználva már a másik sarokban állt, két lépésre tőlem. Hangos zihálásom töltötte be a csendet, na meg őnagysága elégedett kuncogása.

-Na megállj csak!- fújtattam dühösen, és elrendezem magam, mielőtt kiléptem az épp akkor szétnyíló ajtón.

-Na, kicsi, ne izélj, látnod kellett volna magad, ez kihagyhatatlan volt.

-Gondolom.

-Na ne duzzogj.-simult hozzám.

-Nem duzzogok, csak , csak..

-Csak, de!

-Nem duzzogok-közöltem immár a szoba közepén állva.

Samu nem hallgatta tovább a hülyeségem, azonnal beváltotta az ígéretét, forró csókjaitól rögtön megenyhültem. Lassan simított végig az oldalamon, szexi hangján buja kéréseket suttogott a fülembe, miközben valóban nagyon hamar megszabadított a ruhámtól. Karjaiba kapva, édes száját az ajkamra tapasztva araszolt el velem a hálóig. Elterülve az ágyon átadtam magam neki, hatalmas tenyerei  a melleimet masszírozták, hogy megkeményedve még nagyobb vágyat indítsanak el benne. Nyelvével nőiességem felé haladt. Lassan kínzóan harapdálta a bőrömet, miközben én mint partra vetett hal úgy vergődtem a kezei alatt.
Óvatosan tüntette el egyik ujját bennem, miközben mélyen a szemembe nézve figyelte a reakciómat. A levegő bennem rekedt, az izmaim megfeszültek, a hátam ívbe görnyedt, a torkom kiszárad és valahonnan mélyről , éles sikoly hagyta el a számat. Keze fürgén hajszolt a vég felé, ám mikor épp elértem volna a pokol kapuját, ravasz mosollyal felém tornyosult és vad csókokkal ostromolt.

-Ne csináld!-nyögtem.

-De.-somolygott, majd a nyakam vette célba.

Ideje volt ellen támadásba lendülnöm, így kezeimbe vettem meredező férfiasságát, és gyengéden masszírozni kezdtem. Alig, hogy hozzáértem, a nyakamba borult és hangosan lihegve adta tudtomra nincs ellenére, így gyorsabb tempóra kapcsoltam. ám egy óvatlan pillanatban ismét Ő irányított, elmerülve szélesre tárt lábaim között, de ismét a megsemmisülés küszöbén megállt. Ördögi vigyorral a képén fordított át a hasamra, hogy lábaimat felhúzva jelezze mit is szeretne. fejem hátravetve hagytam, hogy végre elmerüljön bennem, és akkor vettem észre , hogy az ágy körbe van rakva tükörrel, így végig egymást figyelve vonaglottunk az orgazmusig.